2011. május 3., kedd

Valahogy így kezdődött el...

...a mi manós életünk. Évekkel ezelőtt vettem az alábbi könyvet Nagymaszatnak. (Ez az "évekkel" elég rosszul hangzik, mert max. 3 éve vehettem, nade akkoris "évekkel" ezelőtt történt.) Karácsonyi ajándékot kerestem az akkori másfélévesemnek, és ezt a könyvet vittem haza:
Startból tudtam, hogy nem egy másfél éves gyereknek való, de gondoltam, belenő. És jól gondoltam.
Egy darabig csak kallódott ott a polcon, s nem tudtam mit kezdeni vele, mert azért volt korához való könyvünk, amit olvasgattunk. Ám apránként alakultunk. :)


Ami nagyon megfogott benne az, hogy olyan "békebeli" mesevilágot mutat nekem, amit ritkán vélek felfedezni a mai meséskönyvekben, lapozgatókban. Khm.. mondtam ugye, hogy használva van (mint a mellékelt kép is mutatja)?
A rajzok kézzel készültek, élő, hihető a színválasztás is. Értem én ezalatt azt, hogy:
  • látszanak a tárgyak árnyékai (nem túl erősen, nem túl zavaróan, épp csak annyira, hogy élethű legyen a kép)
  • látszanak a tárgyra vetődő fények is (nem túl erősen, nem túl zavaróan, épp csak annyira, hogy élethű legyen a kép)
  • tiszta, világos a rajzok vonalvezetése (nincs satírozás, szálkásítás, ami inkább megzavarná a képi befogadást)
  • nem egyszínűek a tárgyak, élőlények, hanem, mint fentebb írtam, természetszerűek

A kötény ránca nem egy egyszínű vonal/sáv, hanem átmenetet képez minimum három színből, az almának, szilvának, erdei gyümölcsnek van világos és sötét része is, ergó, máris két-három színű. S a fű sem egyszínű. Természetes, élethű, és mégis meseszerű.
Nem tudom, mi volt hamarabb a versike, majd a grafika, vagy előbb érkezett a grafika és hozzáíródtak a versikék, DE nagyon a helyén van a szöveg. Igazi, minőségi, gyermekeknek való! Nem bolondítja a gyermeket, nem hülyíti, hanem érthetően, az alapszókincsből válogatva, nagyon hangulatos szavakkal írja körül a képet.

Erre a kis szövegre az illusztráció még rátesz egy lapáttal: összecsordul a nyál a szájban, szinte jön, hogy kikapd a bögrét a pultos kezéből, s végig kóstolgasd a tejtermékeket.
Szóval ennek a könyvnek a hatására jelentek meg a manók, akiket fel lehet használni különböző nevelői célra:
  • ajándékokkal lepnek meg bennünket, 
  • figyelik a kicsiket, hogy viselkednek, 
  • eltüntetik a szétszórt tárgyakat,
  • segítenek a takarításban, főzésben, stb. (emlékszel a gyertyaöntésre? A kész gyertyákat a manó hozta reggel hozzánk.) 
  • lakhatnak a rumlis fiókban, a konnektorban (hova nem szabad nyúlni), vagy a könyvespolc szélén lógázhatja a lábát.

Mivel az állandó manózás úgy a gyerek, mint a szülő kreativitását, fantáziáját fejleszti, megszületett Törpmanó blogja is. :) Aki, persze, nagyon kreatív.

Ajánlott korosztály: kétévesek és nagyobbak csoportja.

Nincsenek megjegyzések:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...