Mostanában csak úgy érnek a pozítiv visszajelzések. Jól van, na, azért annyira nem "csak úgy". Nyitottnak is kell lenni, hogy észrevegyem őket, de igyekszem. Talán többször kéne szembenéznem önmagammal, s kicsit hátrébb szorítanom az elégedetlenkedést, a zsörtölődést, a "semmi se jó"-alapon történő világrengető fájdalmat. Talán inkább azt kellene nézni, hogy az adott helyzetből milyen pozítivumot, vagy ha nem lehetséges, akkor milyen legkisebb rosszat lehetne kihozni.
S ha egy cseppet még körül is nézek, akkor talán észreveszem, milyen és mennyi szépség adatott meg nekem olyan hétköznapi, magától értetődő tűnő dolgok által, ami másnak nincs meg. Mégis megoldja valahogy. (A lényeg átjön fordítás nélkül is, azt hiszem.)
A hétvégén voltam a feleségek és anyák lelkigyakorlatos hétvégéjén. Töltekeztem, nevelődtem, nyitottabbá váltam. Ezzel a videóval ünneplem az eseményt. :)
Ide kapcsolódik:
Pozítiv nevelés
S ha egy cseppet még körül is nézek, akkor talán észreveszem, milyen és mennyi szépség adatott meg nekem olyan hétköznapi, magától értetődő tűnő dolgok által, ami másnak nincs meg. Mégis megoldja valahogy. (A lényeg átjön fordítás nélkül is, azt hiszem.)
A hétvégén voltam a feleségek és anyák lelkigyakorlatos hétvégéjén. Töltekeztem, nevelődtem, nyitottabbá váltam. Ezzel a videóval ünneplem az eseményt. :)
Ide kapcsolódik:
Pozítiv nevelés
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése