Szentgyörgy-napok egy családanya szempontjából

...avagy, mire készítsd fel magad, ha egyszer ki szeretnél családostól rúgni a hámból, mégha csak a lájtosabb verzióig is jutsz el tervezésben*.

Szia, ráérsz?

Jó előre készítsd fel a lelked, s várd a nagy napot, amikor te is bekapcsolódhatsz a rendezvénybe valamilyen szinten. Szorgalmasan böngészd végig újra s újra a programfüzetet, kikeresve a neked (értsd: az egész családnak) leginkább megfelelő programot. Fedezd fel nagy örömödre, hogy a kedvenc együttesed is énekel majd a városnapokkor. Ujjongj egy sort azon, hogy gyermekbarát időpontban van a koncertjük, a kölykök biztos kibírják. Kiszámítod, hogy enyhe késéssel, illetve a városban/vásárban való lődörgéssel, úttal együtt időben hazaértek lefekvésre (sacc per kábé).
Persze, hogy ez lesz a leginkább megfelelő nap arra, hogy meglátogasd (értsd: meglátogassátok) Szentgyörgy cityt.


Napokkal azelőtt mesélj a kicsiknek arról, hogy majd PÉNTEKEN "szángyörre" mentek, mert városnapok vannak, s mert nagy buli lesz. Világosítsd fel őket, hogy van énekes és van együttes, különbség van köztük. És hogy anya kedvenc csapatát mentek meghallgatni. Ismételgesd a nevüket is, hadd tanulják a purecek is, aztán meg (miután megtanulták) s boldog-boldogtalant felvilágosítanak arról, kiket is akartok meghallgatni büszkén húzd ki magad, mert már ezt is tudják.
Tervezd meg a napotokat. Mert az egy dolog, hogy délig a gyerekek oviban vannak, de onnan tovább hogy lesz? Készíts (fejben vagy sem) részletes menettervet, hogy mikor indultok el otthonról, hol etetitek meg a lurkókat, mennyi ideig tudnak (tudnának) aludni a kocsiban utazás alatt, hányra értek a helyszínre, mennyi idő alatt tudnád elintézni a halaszthatatlan dolgod, merre tudtok még bóklászni a helyszínen, hogy hatra pont az első sorban várjátok a koncert kezdését.

Indulás előtt etesd meg az apró népet.

Miután mindez megvan állj elő a kész haditervvel a zembernek s "Minden meg van szervezve!" felkiáltással csábítsd el Szentgyörgyre. Oszlass el minden kétségét s minden kifogását, miszerint hosszú lesz a kicsiknek, de akkor hol fogunk etetni, mit fogunk addig csinálni (míg a halaszthatatlan dolgod intézed) észérvekkel , valamint a pontos menetrend bemutatásával.
Azon a napon, mikor indultok, készíts elő a purecek váltóruháját, ne ovis cuccban mászkáljanak "A zünnepen". Add rájuk azokat a harisnyákat, amiket sátoros ünnepi alkalmakra vettél, legalább kétszer legyenek használva azok is. Indulás előtt etesd meg őket, s csendesítsd le a kocsiban a kicsiket, mert most aludniuk kell, másképp nem bírják ki A koncertet.

Vannak, akik hátramenetbe is tudják kapcsolni a szerelvényt.

Persze, hogy túl hamar leértek. Persze, hogy a csemeték délutáni alvásmennyiségüknek a felét sem aludták ki. Persze, hogy a halaszthatatlan dolgod elintézése is késik, így egy órát apa tartja a frontot, miközben két csemetéje ide-oda húzgálja őt a különböző cukros nénik és szemet-gyönyörködtető árút tartalmazó bódék között.
Mire találkoztok, a zember kellőképpen fáradt ahhoz, hogy ne várja A koncertet, hanem valahol valakivel valamilyen habzó folyadékot ihasson, lehetőleg távol attól a nyüzsgéstől. Gyerekek nélkül.
Miközben céltalanul bóklásztok (mert a gyermekprogramok helyszínét nem kapjátok meg), imádkozol azért, hogy valaki férfiismerőssel találkozzatok, akihez hozzácsatolhatod a zembert es. Találkoztok is, de nem aktuális a habzó nedű magukhoz vétele.

A két maszkura is jól bírja. A harmadik zeneszámig. Aztán írni támad kedvük.

Ilyen felállásban mentek helyfoglalni A koncertre. Csodák csodája szinte időben kezdődik. Süt még a nap is. A két maszkura is jól bírja. A harmadik zeneszámig. Kitaláljátok, biztos éhesek. Fájó szívvel követed őket a lángosvásárláshoz. Közben egy-egy tánclépést ejtesz, annyira jól végzik a zenészek a dolgukat a színpadon. Megvolt a lángosvásárlás, földre telepedve fogyasszátok. Vacillálsz, térjél vagy se vissza a koncert közelébe. Végül, két poronttyal a lábad között visszatérsz, s a színpadtól egy kicsit távolabb bulizhatsz a maszkurákkal. Mikor már eleged volt fél szemmel azt lesni, hogy mikor esnek le a korlátról, illetve másik féllel azt, hogy a legközelebbi felbukásnál a vér is folyni fog, nem csak a harisnya szakadni, miközben enyhe bulizási kísérleteid vannak, elhatározod, hogy tánclépésben ugyan (amibe élénken besegítettek a kölykök is az ide-oda húzgálásukkal a különböző cukros nénik és szemet-gyönyörködtető árút tartalmazó bódék között), de gyors iramban apjuk mellé paterolod őket. A zember időközben megkapta azt a valakit, akivel valamilyen habzó nedűt behörpinthetett, így újult erővel láthat neki a gyerekfelvigyázásnak, míg te az utolsó számokat nyugodtan végighallgathatod.

"Egyszer élünk, egyszer nem..."

A végére egy cseppet el is engedheted magad. Nincs kire vigyázz, a teljes figyelmed a zenészeké lehet. A nap nem süt már. Igaz, naaaagyon lájtos verzióban, de egy kis "ereszd el a hajam" is megvolt, nagy örömödre. Ez van. Hiába na, öregszel. Ennek a kicsinek is hogy tudsz örülni!

...szedd össze a gyerekeid s a zembert a játszótérről...

A visszataps után, szedd össze a gyerekeid s a zembert a játszótérről, csapjátok magatokat kocsiba, s hazáig meg se álljatok. Otthon majd pakold ki a kocsiból az alvó csemetéket, fektesd le őket, majd menj a gép elé és teljes fülhallgató-hangerővel hallgasd újra a koncerten elhangzott számokat, hogy legalább így tombolj egy cseppet, ha már a helyszínen nem lehetett.

Nem tudom eldönteni, most akkor van-e vagy sem fejlődés a két évvel ezelőtti eseményekhez képest?

* Ez a bejegyzés ugyan a Szentgyörgy-napokat említi, ám nem kizárt, hogy más rendezvényen való részvételetek is hasonlóképpen zajlana.

Kíváncsi vagy, mi is volt az a halaszthatatlan dolog, amiért apa kellett tartsa a frontot? Katt ide, ha elolvasnád, milyen apuka Geszti Péter!