Figyeltem
az embereket
az este.
Idegesség,
rángatódzás, meg nem értés, szisszegés, pisszegés,
fejcsóválás. A másik elítélése, feszültségek vibrálása. Ki
nem mondott szavak, kérések. A család rovására.
Enyhe (széles)
mosoly, elengedettség, kézfogás, szelíd összebújás. Megértés,
elfogadás. Pozitív érzések. A család ápolására.
Gyerekek,
felnőttek. Szülők és gyermekeik.
Ha
idejében észbekap az ember, akkor a nyaffogás, hisztizés egy
mosollyal, öleléssel, ölbevevéssel, figyelemelterelő
hadművelettel elterelhető.
Olyankor
szisszenünk fel, rángatjuk a gyereket, szólunk rá, hogy
irgumburgum, mikor valami olyant vagy úgy csinál, amit mi épp nem
gondoltunk, vagy mást gondoltunk, hogy csinálnia, mondania kellene.
Pedig
ő nem tesz mást, mint ami életkorából, helyzetéből reálisan
elvárható. Most és azonnal
akar dolgokat, erősen ragaszkodik az elképzeléséhez. Ezt a ragaszkodást idővel
a társadalom, de sokszor a szülők is gondosan kiirtják belőle.
Pedig ragaszkodni kell. Például az álmainkhoz. Is.
Nekünk
kell résen lennünk. Vajon mire gondolhatott, miért azt mondja, amit mond. A
körülményeket kell megvizsgálnunk. Nagyon sokszor nem „direkt”
vagy hisztiből csinálja azt a dolgot, ami számunkra oly rosszul
esik, netán kibírhatatlanul idegesítő. Egyszerűen nem veszi
észre, hogy másnak, pl. a szüleinek nem olyan vicces, nem kedves
cselekedet. Nem mindig
időzíti a legmegfelelőbb pillanatra szeretetének a kimutatását (mert
a szülő
is lehet nyűgös,
fáradt, kedvetlen).
Sokszor
nem veszük észre az adott helyzetben, hogy mi lenne a legjobb
megoldás, hogy lehetne a legjobban kezelni a helyzetet. Nem veszük észre, mert benne vagyunk, mert túl közelről látjuk, mert nagyon ritkán tudunk a saját fájdalmainktól, sérelmeinktől elvonatkoztatni.
Ilyenkor kell az a bizonyos tapintatos külső szem, akiben megbízunk, aki észrevesz és finoman jelez. Jelzi hibáinkat, tévedéseinket.
Jó, ha ilyen tapintatos külső szemei vagyunk a társunknak. Legyünk ilyenek!
Mert nem tudunk semmit sem jobban. Legfeljebb többet láttunk, tapasztaltunk, érzünk. Menet közben tanulunk és
alakulunk. Egymással, egymásért.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése