 |
| Incsi-fincsi zabpelyhes keksz. |
Nyáron sokat utazunk. Ez így általánosságban véve is igaz, de úgy is, hogy eddig nagyon sokat utaztunk. Ezekre az alkalmakra kerestem valami fincsi, strapabíró ennivalót. [A strapabírót így értsd: gyorsan elkészíthető, sokáig eláll, nem sokat morzsál és könnyen lehet enni, akár útközben is.]
Addig-addig keresgéltem, míg szembejött velem a zabpelyhes keksz receptje. Persze, az amerikai zabpelyhes keksz receptje. Szerelem volt első látásra.
Ahogy rápillantottam, tudtam, ez az igazi!
Alább bemutatom, hogyan készül és miben segíthet a gyerek. Íme a recept:
Az a jó az elkészítésben, hogy nagyon gyermekbarát, mert közösen a gyerekkel, gyerekekkel is végére járhatunk. Mit csinálhat egy gyermek?
- korosztályától és ügyességétől függően felügyelet mellett (vagy anélkül) kimérheti a hozzávalókat
- avagy a kimért hozzávalókat egybetöltheti
- méricskélhet, arányokat találgathat, ismereteket szerez és/vagy bővít el
 |
| Lehet sima fehér lisztből vagy fekete lisztből készíteni. Legutóbb csak feketéből készítettem és irtó jóra sikeredett. |
- kavargathatja (kész fizika, nem?)
- kóstolgathatja (vagy inkább kémia???)
 |
| Körülbelül ilyen állagú kell legyen a masszája, ahhoz, hogy jó legyen. |
 |
| Így is kinézhetnek a kekszeid. De ha egy cseppet szétesőfélben leledznek, akkor se búsulj, mert úgy nagyon omlós lesz. Kicsit nyomkodd össze, s kész. |
Mindezek a tevékenységek (az apró segítségek) a gyereket sikerélménnyel töltik el, önbizalmát növelik, ráadásul az imádott szülőjével lehet, bepillanthat a "nagyok" életébe, a felnőttvilágba. Persze, mindez akkor igaz, ha nem ordítsz rá bőszülten, hogy "azanyádistenitmégmáma", már megint kiöntötted, szétszórtad, felborítottad ... mert ezek egyáltalán nem segítik a gyerek önbecsülését, sőt rombolják önmagába és a felnőttbe vetett hitét.
Ha baleset történik (mert az elkerülhetetlen sokszor, míg a gyerek magabiztosan nem tud töltögetni, keverni), akkor a helyzet megoldására koncentrálj ("gyere, töröljük fel, seperjük fel, mentsük a menthetőt") és utána meg a megelőzésre figyelj ("ha így töltöd/fogod, akkor kevés a valószínűsége annak, hogy felborul/kiborítod").
 |
| Ehhez én még hozzáadtam egy kevéske lisztet, de a gyakorlat szerint nem kellett volna. Ha kézben egy kicsikét meggyúrod (az ujjaid tövét belémélyeszted) a masszát, akkor különböző állatfigurák is kijöhetnek a kezeid közül. Mi fedeztünk fel elefántot, bivalyt és vízilovat is. |
Röpke 15-20 perc után meg is van a keksz (előkészítéssel együtt plusz 10 perc max.), ha egyedül állsz neki, akkor ez az idő rövidülhet, ám gyerekestől több időbe kerül. Hogy közepes vagy alacsony lángon volt sütve, ne kérdezd, mert érzésből csináltam. Látod majd, amikor kész van. Ha egy cseppet megpirul a széle, elég az alja, nem baj, ropogósabb amúgy, ha meg nem pirul annyira, akkor omlósabb. Ha összeragadtak, akkor rögtön a lerből való kivevés után mozgasd meg és válaszd szét őket.
 |
| Kész a keksz! Ilyent akár iskolába, óvodába is csomagolhatsz tízóraira! |
Ha olyan zabpelyhet veszel, ami nincs túl kipréselve (értsd: nem túl puha, nem annyira pelyhes állapotú), akkor jobban jársz, mert ha azt az extra-bió zabpelyhet veszed, akkor szinte fűrészpor ízű kekszet gyártasz majd.
 |
| Voila! Az íze vetekszik a boltiéval. Sőt, szerintem fölényesen győz! |
Sokáig eláll, könnyen elkészíthető, illetve könnyen adagolható és ehető, mindezen tulajdonságok az ideális nassolnivalóvá léptetik elő, legyen szó óvodai, iskolai tízórai mellé pakolt édességről, vagy munkahelyi kalóriatuningolásról. Ha nem tudod, mit adj a gyereknek tízóraira, próbáld ki ezt!
Jó étvágyat! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése