2011. augusztus 11., csütörtök

Vízparti csodák

Még mindig velünk a naptár szerinti nyár, amit ügyesen álcáz az időjárás. Mert nyugodtan tavasznak vagy ősznek is vehetnénk ezt az évszakot. Mindezek ellenére, alkalmat találhatunk arra, hogy a család szabad idejében járkáljon egyet, kiránduljon a zöldbe.
Mit lehet kihozni egy kis kirándulásból, ha történetesen víz mellé keveredtek?
Patak a kedvencünk. Legyen az sebes sodrású, lomha folyású, nagy vagy kicsi. Legyen benne víz, csak annyi kell.
A patak partja ideális kincsvadászatra. Homok, kő, netán kagyló, fadarab, mind értékes lehet a gyereked számára.

Ezek meg kincset érhetnek neked, ha rájösz, hogy kiváló krétának bizonyulnak.
 
Ilyen színük van a kövön. Általuk rögtönzött rajzversenyt is lehet tartani nagyobbaknak, kisebbeknek meg bábut, bogarat, egyéb tárgyakat lehet rajzolni egy másik kövön.

Álomtevékenység: a megunhatatlan kődobálás. Ügyesebb apanya révén, a lapos kőt még kacsáztathatod is a vízen, hogy büszkélkedjen a kicsi, milyen nagyszerű szülője van neki. A problémásabb rész, a gyerek megtanítása erre a fortélyra...
Mesés vártornyokat is építhetsz, amit aztán a lelkes csemetéd lerombolhat. Bea várán a faág-zászló nem sokat lengedezett...

Szigorú elvem ellenére, megengedtem, hogy vigyenek magukkal játékot az erdőre. Persze, hogy elő se vettük, s az esti kipakolásnál vettük észre a kárt. Semmiképp ne engedj a gyereked unszolására, hogy de igazán vigyétek el a kifestőst a vadiúj zsírkrétákkal egyetemben, mert úgy járhatsz mint én:
Tutira nem lehet egyiket se használni... A kifestős meg kivágásra se nagyon jó, mert nem ragad.
Ellenben haza lehet hozni kincseket, amiket aztán az esősebb időben újra felfedezni, rendezgetni, általuk új játékot kitalálni lehet.

Nincsenek megjegyzések:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...