Hétköznapi szülő, vasárnapi szülő, ritkán látott rokon, rég látott ismerős, mind-mind neveli a gyermeket. Általában hétvégén, s mind különbözőképpen. Sokszor jobban tudják, mi kell a kölyöknek, mint a kölyök saját maga.
Példának okáért, hétvége van, elviszi az apuka, anyuka, nagypapa, nagymama, nagynéni, nagybácsi, de lehet az akár keresztapu, keresztanyu is a gyereket a cirkuszba. Szereti a gyerek, jól elvan, nézelődik, kérdezősködik. Előadás után aztán megnézik az állatokat. És simogatni kell őket, hiába húzodozik a gyermek, de legalább a felnőtt kiéli gyerekkori vágyát, hogy végre tevét, pónilóvat, lámát, kiscsikót stb. simogathat.
Vagy elmegy a család apraja-nagyja egy családos(abb) rendezvényre, s a lelkes gyermek csatakiáltással bevetné magát a felfújt ugrálós élvezetébe, miközben a még lelkesebb apuka, anyuka, nagypapa, nagymama, nagynéni, nagybácsi, de lehet az akár keresztapu, keresztanyu is, mint egy vasutas focicsapat edzői a pálya széléről, irányítják a gyereket (egyszerre), nehogy már a saját ritmusa szerint élvezhesse a gyermek a játékot.
Nem lehet csak úgy játszani, és élvezni annak minden egyes pillanatát, hanem meg kell felelni apuka, anyuka, nagypapa, nagymama, nagynéni, nagybácsi, de lehet az akár keresztapu, keresztanyu elvárásainak és kívánalmainak.
És szegény ugrálni vágyó kiskölyök egészen elanyátlanodik, összezavarodik, s a háta közepére se kívánja az egészet, de nem tudja megmondani, hagynák már békén, mert még persze nem tudja megfogalmazni, hogy ő csak ugrálni akar, de ezek szerint egy sor utasítást kell követnie, hogy apuka, anyuka, nagypapa, nagymama, nagynéni, nagybácsi, de lehet az akár keresztapu, keresztanyu elvárásainak és kívánalmainak mindenben megfeleljen.
Mert az apuka, anyuka, nagypapa, nagymama, nagynéni, nagybácsi, de lehet az akár keresztapu, keresztanyu rettenetesen élvezi, hogy akkor ő mostaztán itt a gyereknek élményt nyújt, így a felnőttről, az ő igényeiről fog majd szólni az egész (mennyi mindent vett és adott, minél nagyobbat, minél többet), nem arról, hogy vegye észre, igazából mit is szeretne a gyermek, ne rohanja le, hagyjon neki időt megemészteni az új helyzetet.
Mi a teendő ha elvisszük a gyermeket hétvégén? Ha nálunk van a józan eszünk, akkor:
Példának okáért, hétvége van, elviszi az apuka, anyuka, nagypapa, nagymama, nagynéni, nagybácsi, de lehet az akár keresztapu, keresztanyu is a gyereket a cirkuszba. Szereti a gyerek, jól elvan, nézelődik, kérdezősködik. Előadás után aztán megnézik az állatokat. És simogatni kell őket, hiába húzodozik a gyermek, de legalább a felnőtt kiéli gyerekkori vágyát, hogy végre tevét, pónilóvat, lámát, kiscsikót stb. simogathat.
Vagy elmegy a család apraja-nagyja egy családos(abb) rendezvényre, s a lelkes gyermek csatakiáltással bevetné magát a felfújt ugrálós élvezetébe, miközben a még lelkesebb apuka, anyuka, nagypapa, nagymama, nagynéni, nagybácsi, de lehet az akár keresztapu, keresztanyu is, mint egy vasutas focicsapat edzői a pálya széléről, irányítják a gyereket (egyszerre), nehogy már a saját ritmusa szerint élvezhesse a gyermek a játékot.
Nem lehet csak úgy játszani, és élvezni annak minden egyes pillanatát, hanem meg kell felelni apuka, anyuka, nagypapa, nagymama, nagynéni, nagybácsi, de lehet az akár keresztapu, keresztanyu elvárásainak és kívánalmainak.
És szegény ugrálni vágyó kiskölyök egészen elanyátlanodik, összezavarodik, s a háta közepére se kívánja az egészet, de nem tudja megmondani, hagynák már békén, mert még persze nem tudja megfogalmazni, hogy ő csak ugrálni akar, de ezek szerint egy sor utasítást kell követnie, hogy apuka, anyuka, nagypapa, nagymama, nagynéni, nagybácsi, de lehet az akár keresztapu, keresztanyu elvárásainak és kívánalmainak mindenben megfeleljen.
Mert az apuka, anyuka, nagypapa, nagymama, nagynéni, nagybácsi, de lehet az akár keresztapu, keresztanyu rettenetesen élvezi, hogy akkor ő mostaztán itt a gyereknek élményt nyújt, így a felnőttről, az ő igényeiről fog majd szólni az egész (mennyi mindent vett és adott, minél nagyobbat, minél többet), nem arról, hogy vegye észre, igazából mit is szeretne a gyermek, ne rohanja le, hagyjon neki időt megemészteni az új helyzetet.
Mi a teendő ha elvisszük a gyermeket hétvégén? Ha nálunk van a józan eszünk, akkor:
- előzetesen konzultálunk a szülővel/egymással a megengedett tevékenységek köréről (pl. ugrókötelezés rendben, de bungie-jumping már nem),
- előzetesen konzultálunk a szülővel/egymással a megengedett étel és édesség listájáról (megeheti a miccset vagy inkább vegyünk flekkent, ugyanezt a vattacukorral is), beleértve a darabszámokat is,
- ha a gyermek hisztis, nem hagyjuk magunkat eltántorítani (megnyugszik seperc alatt, ha nincs közönsége vagy ha eltereljük a figyelmét),
- figyelünk a gyermekre, mikor fárad, mikor nyűgös vagy unott, s akkor váltsunk foglalkozást, netán távozzunk a helyszínről, rendezvényről.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése