2011. április 17., vasárnap

Játsszuk azt, hogy játszunk! Bújj elő!

Annyira benne vagyok a játékba (komolyabb nevén a versenyzésbe: alább olvashatod, hogy és miért), hogy úgy gondoltam, játékra hívlak meg.
Megosztok magamról három gyermekkori dolgot, s ha kedved tartja, te is bekapcsolódhatsz. Teszem mindezt azért, hogy én is ismerjelek meg Téged, Tüktököt (Titeket), az Olvasóimat. Ne legyek örökké a hunyó, lássalak is.


Szóval:
  1. Gyermekkoromban nagyon nem szerettem a töltöttkáposztát (úgyis mint tőtött káposzta:) ), a lecsót és a túróspuliszkát. A lecsóért mostanság sem rajongok.
  2. A Berde Mózes utcába jártam oviba és roppant büszke voltam, hogy ilyen érdekes nevű utcába mehetek naponta. Azóta lett Mózes ismerősöm is, és 4 egész éve különféle Mózesekről elnevezett utcák és épületek vesznek körül: Nagy Mózes, Túróczi Mózes... Szóval, nem nagy szám. :)
  3. Úgy két-három éves koromban a tesóm volt sokáig a tolmácsom, annyira ügyesen beszéltem. Néha ma sem ártana, ha lenne, de mostani beszédemet ő se érti meg. :)

Átadom a stafétát, rajtad a sor! :)

1 megjegyzés:

Eri írta...

Ott a pont, tényleg sokszor nem értem a mostani beszéded:))puszi

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...