Nyelvtanulás lufival

Lufi- és igazi baba.

Jön a tavasz, de közben óriási tócsákkal és pocsolyákkal kell megbirkózni ahhoz, hogy az ember a kertben két lépést tegyen. Gondolom, máshol se annyira rózsás a helyzet. Ha igen, akkor az csak jó!
DE, mivel nálunk nem ilyen a helyzet, valamit ki kell találni, hogy az örökmozgó palántáknak egy cseppet a figyelmét lekössük.
S az a valami, nem más, mint lufibabák készítése.

Kellékek:

• lufi (legalább egy gyerekenként, de ha több van, az csak jó)
• karióka vagy marker (nem szövegkiemelős fajta, mert az nemigen látszik)
•  ragasztó (sima papírragasztó)
• krepp-papír (ha nincs, akkor nyugodtan használd fel a wc-papírt vagy a konyhai papírtörlőt)

1. Lépés

 Lufifújó versenyt szervezünk. Így fel lesznek fújva a lufik, csak a bekötésnél kell majd segítség.

2. Lépés

Levezetjük, kieresztjük a felgyülemlett gőzt. Nekiállunk különböző testrészeinken "pattogtatni" a lufit. S hogy ne unatkozzunk, ezért az általunk tanítandó nyelven mondhatjuk az utasításokat vagy nevezhetjük meg a testrészeket. Így lesz kettő az egyben: mozgunk, ügyességünket fejlesszük, és közben idegen (vagy második) nyelvet is tanulunk.

3. Lépés
 

Megrajzoljuk a lufibaba arcát felhasználva az előbb megismert/felelevenített szókincsünket.

Itt még alakulunk...

Kukucs! Már készen is van az arcunk.

 4. Lépés

Az előkészített papírból vágjátok ki a lufibaba frizuráját: breton (frufru), copfi stb.

Készül a lufiarc hosszú haja.

 5. Lépés

Ragasszátok fel a hajakat a babára!

 6. Lépés

 A kész babákkal lehet "bábozni", szerepjátszani.

"Ugye, Jani, szép is vagyok?
Éppen hozzád való vagyok.
Huzsedári, huzsedom."

 Küldd be a ti lufibabátok képét a zelegor kukac zelegor pont com címre!